Első nap

A hely ahol elszállásoltak a Church City Mission, norvégul KIRKENS BYJMISJON központja. Logójukon nagy betűkkel szerepel az UTVIKLING felirat, ami fejlődést, haladást jelent. A szervezet főleg frissen börtönből szabadultakkal és drogfüggőkkel foglakozik, ez a kettő legtöbbször együtt fordul elő.

Van néhány kiléptető házuk itt a környéken, ahol azokat börtönből szabadultakat szállásolják el, akik változtatni akarnak az életükön Ezeket a házakat FRI-nek hívják, ami annyit jelent, hogy Frihen-szabadság, Respekt-tisztelet és Inkludering- befogadás. Ehhez a munkához való hozzáállásukat is ezzel a három szóval fejezik ki a legrövidebben.

Kb. 3-4 hónapig maradhatnak, ha indokolt, akkor ez hosszabbítható. Természetesen rövidíthető is, ha nem működik együtt, és nem tesz meg mindent a kitűzött cél érdekében. Az egyik itt dolgozó kolléga kihangsúlyozta, hogy második esély mindig jár számukra. A szomszéd ház egy ilyen lakó egység három szobával az emeleten, a földszinten konyhával, nappalival és kandallóval. Ebben a házban hárman laknak.

FRI,kiléptető ház

FRI

nappali

konyha

nappali

Éppen üres lakószoba

Éppen üres lakószoba

Feljárat az emeletre

Napközben egy főállású munkatárs segít késő estig, minden éjjel pedig egy önkéntes ott tölti az éjszakát a házban. Kiemelték, hogy fontos náluk, hogy a segítőknek (legyen az önkéntes, vagy akár főállású) személyes tapasztalata legyen az adott témában, tehát vagy volt drogfüggők, vagy ex-börtönlakók. Sokszor úgy segítenek a „normális” életbe visszatért szerfogyasztóknak, hogy alkalmazzák őket önkéntesként ezzel is lefoglalva és erősítve őket elhatározásuk tartós megtartásához.

A mai napon délután egy volt ügyfél, aki szintén élvezte a múltban büntetés végrehajtás vendégszeretetét, mutatta meg a várost. Körutunkat kerékpárral tettük meg. Elmesélte, hogy ő jelenleg önkéntes a szervezetnél és emellett van egy 30%-os (itt ezt így mondják) állása valahol. Mint kiderült van egy barátnője, és sikerült vásárolnia egy lakást is, ugyan hitelből, de a sajátjának tekinti. Estefelé feljött az irodába, ami az én szállásom és megkérdezte nincs-e kedvem kimenni vele a bevásárló centrumba, mert levisz egy volt ügyfelet, aki most költözött ki egy bérelt lakásba a szomszédos kiléptető házból. A fiatalembernek, aki szintén börtönből szabadult a közelmúltban vettünk néhány kábelt, hosszabbítót, stb. Útközben beszélgettünk és kiderült, hogy hat hónapot töltött a kilépető házban, talált munkát, most pedig sikerült 10.000 koronáért (350.000 huf) bérelnie egy lakást a centrumban, ami kb. 60-70 négyzetméteres, teraszos. Mint kiderült nem a legjobb állása van frissen kiköltözőnek, de arra elegendő, hogy saját lábra álljon. Az önkéntes kolléga megerősített abban, hogy aki Norvégiában változtatni akar a helyzetén, az kis segítséggel képes erre. Azért van Ő is itt, mint Önkéntes, hogy elmondja, hogy ha én meg tudtam tenni, te is képes vagy rá. Természetesen a hangsúly azon van, hogy akarni kell. Felsoroltak miatt azért úgy tűnik, hogy csak tartalmaz nyomokban kolbászt a norvég kerítés. Azért fontos megemlíteni azt a koránt sem elhanyagolandó tényt, hogy gondos előkészületei voltak sikernek, ami már a börtönben elkezdődött, és segítés folytatódik a saját albérletbe költözés után is. A börtönben is Bymisjon szakemberei járnak ki rendszeresen látogatni azt az ügyfelet, akit majd szabadulás után bevonnak a programba. Ezzel a módszerrel 2006 óta foglakoznak.

Egyébként kevesebb, mint 30 % a visszaesők aránya Norvégiában, pedig a börtönök luxuskörülményeket biztosítanak a fogvatartottaknak. A börtönbe kerülők „csak” a szabadságukat veszítik el, saját szobájuk van, a konyhán és vizes blokkokon kell osztozniuk.