Ma 9. 30-ra mentem a Drammeni Önkormányzat (Kommüne) által
fenntartott hajléktalan szállóra. Itt Tonje Evju nevű hölgy mesélt a
működésükről. A hely neve: BO7. A házban összesen 31 apartman van, amik
egyenként 45 m2-es másfélszobás lakások. A 31 apartmanból, 4 átmeneti
szállásként üzemel, ez azt jelenti, hogy1 héttől-3 hónapig lakhatnak benne. A
32. apartman krízis szállásként működik, egyszerre három főt tud ellátni, csak
éjszakára. Összesen ebben az épületben 34 személynek biztosítanak szállást. Ez
itt tömegszállásnak számít.
Mint megszokhattam természetesen itt is mindenki droghasználó.
Ezért a szállásért (kivéve a krízist, az ingyenes) 4780 koronát (168.000
forint) kell fizetni, de nincs benne a rezsi. A szállást a NAV (szociális és munkaügyi
minisztérium fizeti) fizeti, illetve a segély egy részét tarja vissza, és
utalja át direkt a szállásnak. Persze azért, mert ha az ügyfélnek adnák oda,
akkor más élvezne prioritás nem a bérleti díj, és mivel fedelet kötelező biztosítania
az államnak így ezzel az áthidaló megoldással oldották meg. A rezsi költséget
is igényelhetik a NAV-tól az itt lakók. Az állandó ellátásban részesülők, ha
nem követnek le nagy szabálysértést, akkor addig maradnak, amíg akarnak, a
rászorultságot a NAV három évente felülvizsgálja. Ez a szállás dramenni lakosok
számára fenntartott hely.
Megkérdeztem, hogy mi legkisebb összeg, amit kaphatnak a
rászorulók segélyként. A kolléga mutatott egy papírt, ami szerint miután
mindent átutalt a NAV a segélyéből, az illetőnek, heti 950 korona (33.000
forint) marad meg költőpénznek. A házban a szokásos házirend működik (nincs
fegyver, dílerkedés, erőszak, stb). Összesen 14 főállású, 3 fő 30%-os, és 1 fő
beugrós dolgozik házban. Napközben 3 munkatárs van jelen egy időben, éjjel
pedig ketten. A házba csak csengetés után lehet bejutni. Havonta egyszer az
önkormányzat ellenőrzi az apartmanokat, de ugyanúgy, mint máshol, ha nem életveszélyesen
rossz az állapota a lakásának, nem kényszeríthetik a takarításra, mert ő egy
bérlő, és joga van úgy élni, ahogy neki tetszik.
Ha 24 órán át nem tapasztalnak mozgást valamelyik apartmanban,
és kopogtatásra sem reagálnak, akkor bemehetnek a lakásba és megtehetik a
helyzetnek megfelelő intézkedést. A pincében találhatóak közösségi helyek és
étkező, konyhával. Itt minden este főznek vacsorát, amit jelképes 10 koronáért
(350 forint) lehet fogyasztani.
Ehhez az irodához tartozik még 24 külső apartman elszórva a
városban. Van egy három faházból álló 11 apartmanos (itt 4 fő lakik, 8 fő egyedülálló
és három pár), egy 9 apartmanos és egy négy apartmanos. Ezekben a külső
házakban 4 fő dolgozik, ők az úgynevezett mobil csapat, akik ingáznak a házak
között egy céges autóval. A külső apartmanokban azokat a szintén drogfüggőket
helyezik el, akiknek kevésbé kell az állandó jelenlét.
Drammen összesen 1200 szociális bérlakással rendelkezik, ami
fölött az Önkormányzat és NAV rendelkezik. Olyan nem fordulhat elő, hogy ha
valakinek fedél kell a feje fölé, ne tudjanak biztosítani szállást, legrosszabb
esetben egy hotel. Ezeket az infókat már Asgeirtől kapom, aki a NAV munkatársa.
Ebéd után átjöttem a NAV-hoz hogy vele is beszélgessek, mert lakhatási ügyekben
ő a csoportvezető.
Asgeirtől megtudom, hogy az 1200 lakásból 400 alacsony szintű
ellátás (a fentihez hasonló), a maradék 800 pedig kisebb problémákkal küzdő de
jövedelemmel rendelkező személyek használnak, meg a menekültek. Asgeir munkája
két részből áll a lakhatási problémák megoldása, és a problémák megelőzése. Már
nagyon rég rájöttek, hogy drága dolog az amikor egy problémás lakót el kell költöztetni
egy átmeneti lakhatásba, mert viselkedésével zavarja a szomszédokat. Az
átmeneti lakhatásból nem tudják mondjuk állandó helyezni, mert nincs üres.
Ekkor mi van? Ekkor az van, hogy hotelban szállásolják el, amit még mindig az
állam fizet egészen addig, amíg nem ürül apartman. Aztán kezdődik a költséges
kör újra, mert az államnak kötelező lakhatást biztosítani minden polgára
számára. Néha sikerrel járnak, ha többoldalú tárgyalásokba kezdenek, mondjuk a
panaszt tevő szomszéd bevonásával, de ennek a sikere elenyésző.
Norvégiában kísérleti programként elkezdték az idén a Housing
First modellt alkalmazni. Ennek a modellnek van egy csomó bírálója, és részben
vele egyetértő támogatója, az utóbbiba tartozok én is. A modellről sokat
beszélgettünk Asgeirrel.
Röviden a Housing Fisrt-ről (Lakhatás Mindenekelőtt, vagy Kapásból
Lakásba, Bakos Péter). Ez a módszer Amerikából indult és
Dr. Tsemberis nevéhez fűződik. Amerikában
némelyik államban a nemzeti hajléktalan
stratégia szerves része lett, az elért
sikerek miatt. A módszer célcsoportja „krónikus” utcán élő
szenvedélybeteg és/vagy mentális beteg, akikkel az intézményrendszer nem tud
mit kezdeni. A lényeg, hogy először lakásban helyezik az utcáról az embereket,
és utána a többi problémára és megoldásra koncentrálnak. Szándékosan nem fejtem
ki jobban olvasáttok el Bakos Péter tanulmányát erről, nagyon érdekes és rövid J. http://www.esely.org/kiadvanyok/2011_3/06bakos.indd.pdf.
Úgy tűnik, hogy a Norvég állam is rájön, hogy arra, hogy nem
elég a csak lakhatás biztosítása, illetve ez sokba kerül, ezért megpróbálják a
Housing first lakásba emelés utáni metódusát használni. Az itteni probléma,
teljesen eltér, az Amerikaitól, hiszen nincs kit az utcáról lakhatásba
delegálni, már mindenki ott van. Arra akarnak megoldást találni, hogy a
rendszerben pörgő (bérlemény-átmeneti szálló-hotel-bérlemény-…) ügyfeleket, akik
hat hónapnál nem élnek tovább egy helyen, stabilizálni próbálják valamelyik
ellátási szinten, vagy arra törekedni a szállásbiztosításon túl, hogy saját fenntartású
lakásba költözzön. Ez ugye jó az államnak, mert nem kerül annyi pénzbe, és jó
az egyénnek mert emelkedik az életszínvonala, önértékelése,stb.
A programot három héttel ezelőtt kísérleti jelleggel
elindították, és négyen vesznek részt benne az ellátó rendszer lehetséges
szereplőivel együtt (mentálhigiénés, addiktológus, szociális munkás, lakhatási
szakértő). Holnap értékelik majd az elmúlt három hetet. Mivel nagyon érdekelnek
ez eredmények kértem tőle szeptember 25-én egy órát, amikor beszámol a
tapasztalatokról. A NAV lakatási programjait a már emlegetett Husbanken
támogatja anyagilag.
Magyarországon működhetne-e a Housing First? Következő 20-30
évben nem sok esély van rá. Hogy miért? Olvassátok el Bakos Péter írását és
rájöttök.
Kolbászból van-e a kerítés Norvégiában? Csak a pénz a
különbség, vagy fejekben is van némi? Igen és igen. A jót is mégjobban akarják
működtetni, és van rá pénzük is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése